El camino. The way. The ancient pilgrim route running through the northern part of the Iberian Peninsula. Almost 800 km to go. 800 km to see, to hear, to experience, to feel. To think. An inner and outer journey.
Time after time I have met people who either had walked the Camino or just have been planning it. They were driven by various reasons including the spiritual and/or the physical challenge.
I considered Camino to be an appealing experience but till this year I did not think that I would do it in the near future. I simply begrudged the time for.
But this February all of a sudden I decided to go. To go this spring / early summer. Thus I do not have too much time to prepare. But this is the moment when I have both motivation and chance to go so I simply cannot miss the opportunity.
Will set off in May.
Gyorsan történt. Az én döntési sebességemhez képest mindenképpen.
Januárban még eszem ágában sem volt menni, noha mióta hallottam a Camino-ról, érdekes gondolatnak tartottam.
Februárban, mikor egy beszélgetés során véletlenül felmerült a téma, nekem szegezték a kérdést, hogy miért nem. Válaszoltam valami elfogadható kifogást, amit akkor komolyan is gondoltam, de a kérdés velem maradt és elkezdett dolgozni bennem. Miért ne? Most nincs semmi, amit ne hagynék itt jó szívvel másfél hónapra. Ritkán van ilyen. Miért ne használjam ki? Miért ne induljak el? Most. Később változhat a helyzetem. És akkor elszalasztottam egy lehetőséget. Miért ne, tényleg miért ne?
Márciusban és áprilisban lázas keszülődés, tervezés, szervezés, infó gyűjtés, spanyol tanulás.
Májusban indulás.
